A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a melanin - a hajban, a bőrben és a szemekben található pigment - kritikus szerepet játszhat a melanóma kialakulásában. A melanoma, a bőrrák harmadik leggyakoribb típusa a bazálsejtes karcinóma (BCC) és az azt követő laphámrák (SCC) után. A melaninszint alapvetően befolyásolja a melanoma kialakulását, mind a kockázat, mind a súlyosság szempontjából. A melanin ugyanis védi a sejteket a napozás okozta DNS-károsodástól azáltal, hogy elnyeli a leégést okozó káros UV-B sugárzást.
Az adatok szerint a melanoma előfordulási aránya akár 30-szor nagyobb lehet a kevesebb melaninnal - világosabb pigmentációjú bőrrel - rendelkező embereknél, mint a több melaninnal rendelkezőknél. Ugyanakkor a melanómás esetekből eredő legrosszabb egészségügyi kimenetel lehetősége sokkal nagyobb lehet a több melaninnal rendelkező emberek esetében, függetlenül a faji vagy etnikai hovatartozásuktól.
A világos bőrűek vagy alacsony melaninszinttel rendelkezők esetében a BCC, az SCC és a melanoma típusú bőrrák esetén gyakran a test napnak kitett területein fordul elő, ami arra utal, hogy az UV-expozíció lehet a felelős. A magas melanin-szinttel és sötétebb bőrrel rendelkezők esetében azonban csak a BCC hozható összefüggésbe az UV-sugárzásnak való kitettséggel.
A melanin védelmet nyújt a bőrrák ellen?
A melanomás esetek utóbbi években tapasztalt riasztó növekedése, valamint a pigmentáció szerepével kapcsolatos új kutatások azonban azt sugallják, hogy újra kell gondolni a megelőzési stratégiákat. Meg kell vizsgálni, hogy az UV-sugárzás kockázat-csökkentésére irányuló intézkedésekkel a teljes népességre vagy gyengébb pigmentációval rendelkező emberekre érdemes-e összpontosítani.
Ugyanis úgy tűnik, hogy a bőr melanin sűrűsége a legerősebb előrejelzője a bőrrák kockázatának, mivel a bőr magasabb melaninszintje nagyobb védelmet nyújt az UV-sugárzás okozta károsodással szemben. Mivel a nagyobb melanin-sűrűség a bőrrák kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár együtt, a sötétebb bőrszínű emberek a bőrrákot nem tekinthetik problémának.
A Pigment Cell Research című szaklapban 2006 decemberében megjelent tanulmány a növekvő mértékű napozás különböző melanin-sűrűségű bőrre gyakorolt hatását vizsgálta. Megállapította, hogy a nagyobb melanin-sűrűségű bőr bazális sejtrétegében - a bőrrák feltételezhető kiindulópontjában - még napégés kialakulásakor is hiányzott a DNS-károsodás. Ezzel szemben a kisebb melanin sűrűségű bőr minden rétegében bekövetkezett a károsodás.
Tehát a melanin nyújt némi védelmet az UV-sugárzás okozta károsodások ellen, azonban fontos tudni, hogy nem véd teljesen a bőrrák ellen. A rákos bőrelváltozások előfordulási aránya, a fellépő tünetek jellege és a betegség kimenetele egyénenként eltérő lehet a nagyobb melanin-sűrűségű embereknél is. A melanoma azonban különösen veszélyes lehet a magasabb melaninszintű emberekre, mert nehezebb észrevenni és kezelni, ezért fontos, hogy óvatosak legyünk a napon, függetlenül attól, hogy milyen melaninszinttel rendelkezünk.
Mit tegyünk a bizonytalanságok ellenére?
A leégés elleni védelem továbbra is kulcsfontosságú a bőrrák kockázatának csökkentéséhez. Bár a nagyobb melanin-sűrűséggel rendelkező emberek természetes módon jobban védekezhetnek az UV-károsodás ellen, mint a világosabb bőrűek, még mindig fennáll náluk a bőrrák kockázata. A melanoma ráadásul a bőrrák leghalálosabb formája, ezért különös figyelmet érdemel.
Amíg további kutatások nem készülnek, rendszeresen ellenőriznünk kell a bőrünket az új anyajegyek után, és fontolóra kell vennünk, hogy milyen lépéseket teszünk a nap ultraibolya, azaz UV-sugarai elleni védelem érdekében, különösen, ha hajlamosak vagyunk a leégésre.
A bőrgyógyászok fenntartják, hogy a napvédelem kulcsfontosságú a kockázat csökkentéséhez minden népesség-csoportban. Ezért javasoljuk az alapvető biztonsági gyakorlatok betartását, melyek között a könnyed, hosszú nyári öltözet viselése, az árnyékban való tartózkodás és a megfelelő fizikai fényvédő krém használata a legalapvetőbbek.
